|
Zöldségfogyasztásban sehol sem
vagyunk: Magyarország az uniós lista végén kullog
Bár tudjuk, hogy mennyire fontos a gyümölcs és
zöldségfogyasztás, mégis jóval kevesebbet fogyasztunk belőlük, mint kellene.
Mi, magyarok ebben a tekintetben különösen alul teljesítünk, legalábbis ezt
mutatják az elmúlt évek statisztikái.
A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke,
mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag
lenne - írja a citygreen.hu. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300
gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta.
Jobb vagy rosszabb ez az átlag az európai adatokhoz
viszonyítva?
Ha megnézzük az európai adatokat, a hazai fogyasztás még
elkeserítőbbnek tűnhet. A napi átlagfogyasztás tekintetében már évekkel ezelőtt
is eléggé a sor végén kullogtunk. És úgy sem jobb a helyzet, ha csak azt
nézzük, hogy a magyarok hány százaléka eszik legalább egyszer gyümölcsöt vagy
zöldséget naponta. Zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk,
ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az
első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós
állam eléri az 50%-ot. Gyümölcsfogyasztás tekintetében kicsit jobb a helyzet,
de a 40% sem számít jó eredménynek. Nem meglepő, hogy e tekintetben a
mediterrán országok vezetnek, ahol a lakosság 70-80%-a fogyaszt naponta
legalább egyszer gyümölcsöt, de a skandináv országok is elég elől végeznek ezen
a listán.
Mi az oka, hogy ennyire hátul kullogunk a többi európai
országhoz képest?
Ha megnézzük a magyar ételeket, jól láthatjuk, hogy nálunk a
leggyakrabban fogyasztott zöldségféle a burgonya, viszont ezt a zöldséget nem
számítják bele a statisztikai adatokba, ugyanis magas a keményítő tartalma,
nagyobb, mint amennyi vitamint tartalmaz. Természetesen nemcsak ennek
köszönhető ez az alacsony érték. A megtermesztett, valamint importált zöldségek
és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a
problémát. Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik,
csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben, és a többi zöldség és
gyümölcs is folyamatosan drágul.
Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kellene valójában
fogyasztanunk?
A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel
fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene
fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek
a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene,
hogy álljon. Szinte mindegy is, hogy milyen formában fogyasztjuk a zöldségeket,
a legfontosabb, hogy változatosan táplálkozzunk, mivel az egyes zöldségek és
gyümölcsök szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag értékei
nagyon változók.
Forrás: https://www.lobu.hu/zoldsegfogyasztasi-listan-utolsok-lettunk-europaban.html
Life Basic – Porított, bioaktív zöldség és gyümölcs
szárítmányok 
A készítmény növényi összetevőket, növényi enzimeket és
vitaminokat tartalmaz.
A C- és E-vitamin hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel
szembeni védelméhez.
Termék összetevők:
cékla, almapektin, búzafű, kapor levél, sütőtök, zeller
gyökér, zöldárpa, hibiszkuszvirág, kovaföld, sárgarépa, spenót, almarost, brokkoli,
citrus rost, gyömbér, inulin, katángkóró, moringa, csipkebogyó hús, citromhéj,
csalánlevél, csicsóka, lucerna, papaya gyümölcs, paradicsom, petrezselyem
levél, shiitake gomba, zabfű, kurkuma, lapacho kéreg, máriatövis mag, torma,
zöldtea, fahéj, chayenne bors, C-vitamin (L-aszkorbinsav), E-vitamin
(D-L-alfa-tokoferil-acetát).
http://www.biyovis.hu/HU-hun/Product/search/--life-basic-150-g/0/1-13116
|